2011. június 30., csütörtök

Kőkeresztek-Pölöskefő

Utam Dusnokon keresztül Pölöskefőre vezetett, mely kis lélekszámú, de szintén régtől lakott település.
A TIT előadástól megkímélek mindenkit, hiszen aki kíváncsi a települések történetére, elég csak rákattintani a faluk honlapjára.
A falu, a faluház és a templom az utóbbi időben EU-s támogatásokkal megszépült.


A faluház előtt áll ez a szép kereszt

Ez pedig a templomkertet díszíti

A harmadik pedig magántelken áll a Kossuth utcában


A megújult kúria ma faluház
Műemlék ház a Széchenyi utcában
Szelídgesztenye virágzás
További képek Pölöskefőről a képgalériában.

2011. június 29., szerda

Kőkeresztek-Dusnok

Erről a valaha önálló, ma Pölöskefőhöz tartozó kis településről sokan még nem is hallottak. Nem tévesztendő össze a Fajsz alatti másik Dusnokkal, mely rác település, ma is őrzi identitását. A névazonosságból következően érdekes lehet, kik is lakták régen ezt a kis települést.
Az ősi múltat már szolid jelen takarja, mivel látnivalót csak a Csertán kúria és a temetői kápolna szolgáltat.
 Pölöskefő-Dusnok határa délről

Laza település szerkezet, nagy telkekkel.


Itt kaptam lencsevégre ezt a szép kőkeresztet.

Szolid színekkel felújítva
Kár, hogy a felirat felújítása elmaradt.
 Bekéretőztem a Csertán kúria udvarára is, mert a parkjában hatalmas fák állnak. Tiszafák, tulipánfa, fenyők, platánok, vadgesztenyék és hársak.
Az épület jelenleg szociális gondozottak részére jelent otthont, parkja pedig kellemes pihenésre szolgál.

A kúria előtti tölgy, háttérben a temetői kápolna
Felújított épület, családi címerrel

Vadgesztenyék árnyékában-Aesculus hippocatanum

Tiszafa-Taxus baccata
További fotók a park fáiról a képgalériában.

2011. június 27., hétfő

Kőkeresztek-Kacorlak

Kacorlak egy barátságos kis falu, ősi múlttal, melynek emlékeiből egy kis képválogatást adok közre.
Újnéppusztáról észak felé, Pölöskefőre tartva érkezünk Kacorlakra, mely leginkább két eredetiben megőrzött zsuppos lakóházáról híres. Lakossága 250 fő alatt van, házai, telkei még őrzik a hagyományos falusi élet jellegzetességeit, de már találkozunk beköltözőkkel is.

Kőkereszt díszíti a központi, háborús áldozatok emlékművét és a templom mellet is áll egy megemlékező kereszt.


Ritka emlékünk már az itt látható két eredeti zsuppos ház, melyek szép építészeti örökségről tanúskodnak. Fixa ideám, hogy az építész társadalom ha időben a sarkára áll, talán a mostani jellegtelen, stílustalan (10x10-es sátortető, vaskerítéssel) faluképet modern, de ebből a formavilágból táplálkozó kontyos házak ékíthetnék!?

Egy szép zsuppos kontyos tető

vaskerítés-fakerítés

De ami leginkább fotózásra serkentett, a hír, hogy anyagi szükség miatt eladásra került a tájház, melyen a zsupp helyét már palatető csúfítja el, de a ház még eredeti gyűjtött berendezési tárgyaival is nagyon szép látnivaló.
Az új tulajdonos a szomszédban építkezik, és nagyon szomorú lenne, ha ez a régiség elbontásra kerülne.
Jótékony milliomos megmentőre vár, már két milláért megvehető! Ha én nyertem volna a lottó ötöst, akkor itt is, meg Hollókőn is lenne már házam...
Szomorú sorsát gondoltam még megörökítem...

Tájház volt-most meg egy bizonytalan sorsú halálra ítélt?  

Régi berendezés a tiszta szobában

Apró ablakokon nem szökött a meleg

A kút régen nagyon fontos volt, de ma is lehet a kert dísze
A pajta alatti pince lejárója
További képek láthatók Kacorlakról a képgalériában.

2011. június 24., péntek

Kőkeresztek-Újnéppuszta

Újudvarról Kacorlak felé útba esik Újnéppuszta, mely közigazgatásilag Magyarszerdahelyhez tartozik.
A magyarszerdahelyi útelágazóban látható ez a kőkereszt:

Továbbhaladva északra, Kacorlak felé, ezt a szép keresztet láthatjuk a út bal oldalán:


További képek webalbumomban itt láthatóak.

Úton-útfélen

Az utóbbi napokban úton-útfélen, jártamban-keltemben fotózgattam egy s mást, amit korábban talán észre sem vettem, illetve nem fordult meg a fejemben, hogy meg kellene örökítenem a saját örömömre, esetleg az utókornak.
Először akkor gondolkodtam el, amikor a Répakönyvhöz gyűjtöttem képeket személyekről és régi miklósfai épületekről.
Hihetetlen kevés, nekem is tetsző képanyagot találtam a Thury György Múzeum kép archívumában, de amit kiválasztottam, arról vásároltam is másolatot, gondolván jó lehet majd valamikor, valamire.
Na, ezzel ezt a kacifántot be is fejezem, mert soha nem voltam egy nyelv zsonglőr, egyszerűen csak ez a kifejezés (úton-útfélen) tűnt alkalmasnak arra, hogy csámborgásaim képi emlékeit e címke alá összegyűjthessem.
Szóval, egyre erősebb késztetést éreztem arra, hogy az én szolid lehetőségeimmel, de megörökítsem azokat a látnivalókat, amik mellett ma még csak elmegyünk, de holnap után már talán nyoma sem marad.
Ilyenek például a természet csodáin kívül tárgyi emlékeink, régi falusi porták, falusi kutak, kőkeresztek, amikről valószínűleg valamilyen rendszerezett album készül.
Tudományos ismeretterjesztésre ezekről egyenlőre nem vállalkozom, mert nincs rá időm, tehát marad csak a képi dokumentálás.
Miklósfán, és másutt is lassan az enyészeté lesznek a valamikori faluképet meghatározó építmények, vagy átadják helyüket az újaknak. Két generáció, és nem fogunk emlékezni nagyapáink házaira, a zsuppos pincékre
az artézi kutakra. Ez is múltunk öröksége, ahogy a szocreál, vagy a 10X10-es sátortető, csak éppen ezt az örökséget érdemes megmenteni, bemutatni. És a hagyományt, egyszerű "kincseinket", ahogy Czupi Gyula fogalmazta meg a Répakönyv ajánlásában fel kell ismerni, azután pedig kicsit kiszidolozva megmutatni a világnak-ez vagyunk MI, vagy csak egyszerűen: ez is MI vagyunk.
Akkor most bevezetésként egy a témához nem illő, de útközben készült szakmai képsor:
A szója-Glycine soja, magas fehérjetartalmú hüvelyes növény, melynek termő területe az utóbbi két évben jelentősen megnőtt Zalában is. Gelsei körutamon készültek a képek.

Gelse környékén évek óta bevált

Pledge gyomirtó hatása
Takarmánynak és előveteménynek is kiváló


2011. június 23., csütörtök

Operett Gála

A Közművelődési és Városszépítő egyesület június 19-én rendezte meg az I. Miklósfai zenés nyári esték keretében az Operett gálát.
A Fővárosi Operett Színház művészei, Benkóczi Zoltán, Kovács Zsuzsa és Böröndi Tamás szórakoztatták a közönséget, anekdotázással, musical és operett dalok előadásával.
Az előadás kezdetére az esős idő is szép naposra váltott, a fellépő művészek pedig igazán jó hangulatot teremtettek még annak is, aki nem igazán rajong e műfajért.
A közel 130 fős közönség pedig az előadás szünetében megismerkedhetett a grillkert finomságaival, úgy mint vaddisznó pörkölt, sült kolbász, kemencében sült tarja és nyárson sült malac alkották a menüt-önköltségi áron!
A sok finomság gyorsan fogyott, dicsérve a szakácsok és szakácsnők és segítőik munkáját.
Összességében jó hangulatú, szórakoztató, szervezési hiba nélküli és rentábilis rendezvénnyel sikerült felavatni a Mindenki Háza gyors munkával készült grillkertjét.
Köszönet érte a segítőknek és a szervezőknek, és remélem, ezután az egyesületnek csak még sikeresebb rendezvényei lesznek. Saját fotóim a képgalériából megnézhetők.
Fotós által készített képek pedig hamarosan az egyesület honlapján lesznek megtekinthetők, itt.

Tartalmas hétvége

Kicsit sűrűre sikeredett a program a hétvégén. Akác ágfa szedés 30 fokos hőségben, aztán levezetésként damilozás, szőlő permetezés Zalaszentbalázson.
Majd megdöglöttünk a fáradtságtól, de megérte, mert megvan a téli tüzelő nagy része és mert túl vagyunk rajta. A következő projekt a fűrészelés és berakás lesz. Ezért jó a tűzifa, mert többször is kimelegszünk mellette!
És utána a vasárnapi lazulás!
Mókus fényképezés(végre!) és Operett Gála a Mindenki Háza udvarán.
Végre sikerült a mókus családot lencsevégre kapni. Ami biztos, hogy ötöt számoltunk meg.
Az anyuka sötétbarna, mert ő cipelte a barna fiókát a szájában. Valahol megzavarhatták, ezért költöztette hozzánk a fagyöngy fészekbe a négy fiókát. A fiókák vegyes színüek, kettő barna, vörhenyes végtagokkal, egy világos vörös, egy pedig szürkés. Korábban egy sötétbarna és egy fiatal vörös mókus járt többször keresztül a kerten, talán ezektől származnak a kölykök, amelyek most lehetnek választósak, nehéz köztük különbséget tenni. A mókusaink képgaléria picasa  webalbumomban látható.
Mutatóba néhány kép:

A juharfa tetején levő fagyöngybe készült fészek

A fiókák még nem félősek

A fészek gallyakból, levelekből épült

Futkároznak, és kóstolgatják a hajtásokat

Ritka látvány-öt mókus hancúrozik a kertben!

Egyik lepottyant, de ügyesen megkapaszkodott egy ágban

2011. június 22., szerda

Gólya számlálás

16-án a szokásos gelsei körutamon a munka mellett gólya szaporulat megfigyelést is végeztem.
A csökkenő lakott fészkek ellenére nem lehet panasz az idei szaporulatra.
Amerre járok, régi és mostani körzeteimben, a fehér gólya online adatbázisból letöltött fészek adatlapokra felírom az aktuális megfigyelést. Az adatbázis itt megtekinthető.
Természetesen mindig megkérdezem a közelben lakókat, akik rendszeresen látják a fészket, hogy mit tapasztaltak, hány fiókát láttak, majd ezeket feltöltöm az adatbázisba is. Képeket még eddig, nem tudom miért, nem sikerült feltöltenem.
Akkor most ide:


Újudvar Ország u.51.

kettő látszik, de három van
Újnéppuszta-üres tartó
Kacorlak Széchenyi u.19.- kettő fióka
Pölöskefő Ady u. 46.-három fióka


Gelse Kossuth u. 47.

három fióka 

Gelsesziget Fő u. 53.

  
három fióka
Morgánypuszta 5.- három fióka
Érdekességként! Egy hete tart a szarvasbogarak repülése és násza. Anyósom mandzsu füzét igen kedvelik. Itt viaskodnak a hímek, keresik párjukat, és a nőstények ide is petéznek.

Nagy szarvasbogár-Lucanus cervus
Egy rámenős hím próbálkozik
miközben a fűzön két "bika" párbajozik
Hoppá! Ez ám a gyors párcsere!
És eredményes is...
Ez már egy másik pozíció...